Mostanában igyekszem kicsit jobban odafigyelni arra, hogy mit, mikor, és mennyit eszek, így például a nassolást is próbálom egészségesebbre, kalóriamentesebbre fogni. Ennek eredményeképp találtam ezt a receptet, ám kicsit továbbgondoltam.
Mostanában igyekszem kicsit jobban odafigyelni arra, hogy mit, mikor, és mennyit eszek, így például a nassolást is próbálom egészségesebbre, kalóriamentesebbre fogni. Ennek eredményeképp találtam ezt a receptet, ám kicsit továbbgondoltam.
Szóval sziasztok, Tekla vagyok, aki évek óta a blogger.com-ot (közismertebb nevén Blogspot) használja, de eljött az az idő, amikor valami másra, valami újabbra, valami frissre vágyott. Na és persze az is vonzott, hogy mióta a bloggeren változtattak, azóta az alap kezelőfelület elég kusza lett, annak, akinek több blogja is van, nem biztos, hogy jó ez így. Nekem legalábbis nem tetszett egyáltalán.
De hogy mi is ez a blog? Nem szerettem volna a teljes nevemen futni, egészen egyszerűen azért, mert valami kreatívabbra vágytam. Tekla land, ez sem egy agysebészet, és benne van a nevem is (amit mindenképp szerettem volna), amolyan egyszerű, de nagyszerű alapon.
Még november elején volt egy kissé kalandos kirándulásunk a Mátrába, pontosabban az ottani kalandparkba. Én azzal a nem titkolt szándékkal indultam útnak, hogy leginkább csak fotózni fogok, és így is tettem, nem nagyon másztam fel sehova.
Szeretnék valamiféle rendszert abból, hogy amikor jövök Szegedre, akkor mindig csinálok néhány képet. Vagy minden második alkalommal. És videózni is szeretnék. Szeretem ezt a várost, és szeretném azoknak az ismerőseimnek is megmutatni, hogy mennyire gyönyörű, akik még életükben nem voltak itt.
Vicces, de ilyenkor egy régi skinses (tudjátok, a sorozat) dal jut eszembe, hogy this is my town, this is my city :)